Életmód Lelkizés

Utolsó nyár a haverokkal…vagy mégsem?

Az érettségit követő nyár egyben bulis és szomorú is. Ilyenkor a fiatalok többsége örül, hogy vége van az évekig tartó kötöttségeknek, és végre tényleg egy kicsit szabad lehet az ember, mivel a középsulinak már vége, de messze még a szeptember, amikor kezdetét veszi az egyetem/fősuli.

Tulajdonképpen egy „jelenleg sehová sem tartozok, és sehová nem köt semmi” érzés kerít hatalmába. Emiatt az ember még fesztelenebbnek érzi magát, és igyekszik a nyárnak minden pillanatát megélni a barátaival.

Oh, igen… A barátok

Sajnos nem mindenkinek adatik meg, hogy a legjobb barátnőjével vagy a közeli barátaival ugyanabban a városban folytassa a tanulmányait. A középsulit követően lezárul egy korszak, és a nyár folyamán mindenkiben tudatosul, hogy ősztől már nem a megszokott kerékvágásban megy tovább az élet.

A továbbtanulásnak és a távolságnak köszönhetően a legtöbb esetben már lehetetlen hetente találkozókat beiktatni. Természetesen a mai világban a különböző kütyüknek és az internetnek hála, napi szinten lehet tartani a kapcsolatot, de az mégsem ugyanaz. Számomra hiányozni fognak a személyes találkozók, és az, hogy minden nap össze voltunk zárva a barátaimmal és a legtöbb dolgot együtt élhettük meg.

Sokszor mondták már a szüleim, hogy lehet, egyes embereket az érettségi átadásakor láttam utoljára. Ki tudja kik fognak majd eljönni az osztálytalálkozókra?! Persze, ez a közelebbi barátokra nem igaz, hiszen velük, amikor csak tehetjük összefutunk, de nem lehet előre tudni, meddig tartanak ki ezek a kapcsolatok.

Idővel mindenkinek kialakul a saját baráti köre, ezért barátokból ismerősökké válunk. Nyilván ezt most még tagadjuk, de az embernek szüksége van a személyes kapcsolatokra is ahhoz, hogy igazán közel érezhesse magához a társait. Több száz kilométerről ez pedig nagyon nehéz.

Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy mi, a barátaimmal, amikor csak tehetjük találkozni fogunk. Legalább 1-2 havonta jó lenne beiktatni egy görbe estét vagy egy beszélgetős délutánt. Viszont már most nyáron is érezhető a változás. Nem köt bennünket össze a suli, ezért sokkal kevesebbet beszélünk egymással, és inkább az új város és az új csoporttársak irányába kacsintgatunk.

Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy szeptembertől a legjobb barátnőmmel és egy másik barátnőmmel közös albérletbe költözök, így nem olyan ijesztő egyikünk számára sem az új helyzet. Persze ez nem mindenkinek adatik meg, és nagyon sokan szakadnak el a barátaiktól a továbbtanulás miatt.

Ezért érdemes kihasználni a nyárból a hátralévő heteket, és minél több programot szervezni a barátokkal. Gyűjtsetek sok-sok közös emléket, csináljatok rengeteg képet, hogy az őszi, téli napokon legyen mit nézegetni. És ne feledjétek, attól, hogy egy korszak lezárult még nem kell megijedni, ha igazán szeretnétek, biztosan tudtok a jövőben is találkozni, hiszen ez nagyrészt csak rajtatok múlik!

Tóth Alexandra

Információ az írórol

szerk

Szólj hozzá!