Sulis témák

A trianoni béke és következményei – tétel

Illik tudni.

A helyzet megszilárdítása:

– a győztes antant hatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) 1919 januárjában Párizs környékén ültek össze tárgyalni (I. világháborút lezáró Párizs környéki békék)
– céljuk: újabb háború elkerülése, és a vesztesek meggyengítése
– az antant 1919 őszén teljhatalmú megbízottat küldött Budapestre-> Clerk (angol diplomata) misszió
– ennek a missziónak a segítségével George Clerk eléri, hogy a románok kivonulnak a Tiszáig
– Horthy bevonul Budapestre
– az antant érdeke, hogy olyan kormány legyen Magyarországon, amely képes önálló kül- és belpolitikát folytatni
– Magyarország kivezethető a bizonytalan helyzetből -> ha lesz kormány, kormányzó, béke, stb.
– Clerk antant követ átmeneti koalíciót hoz létre-> olyan kormány alakul, amelyet az antant is elismer
– Horthy mögött áll egy hadsereg, amit az antant is elismer
Huszár Károlyt miniszterelnökké nevezik ki -> feladata: kiírja a választásokat
– elutazik egy küldöttség a béketárgyalásokra Apponyi Albert vezetésével
1920. választások

  • megerősödő kisgazdapárt nyeri (Országos Kisgazda és Földműves Párt)
  • a második: Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja
  • később egyesül a két párt (20-30-as évek)

– országgyűlés létrehozása -> államforma: Magyarország király nélküli királyság (a Habsburg-ház restaurációját az antant elvetette -> háborúval fenyegetnek, ha vissza kerül VI. Károly a trónra -> félnek a háborútól; magyar részről pedig nincs jelölt)
Horthyból kormányzót csinálnak -> megalakul az új kormány -> Simonyi-Semadam Sándor (min.el.)

Trianoni béke:
– a belpolitika rendezése után a magyar kormány aláírja a versaillesi Trianon palotában a rá vonatkozó békét -> 1920. június 4. (békediktátum: a győztes nagyhatalmak diktálják a béke pontjait, a veszteseknek csak alá kell írni)
– 1920 elején utazik a békeküldöttség a tárgyalásokra (Bethlen István, Apponyi Albert, Teleki Pál)
– tudományos érvekkel és a wilsoni 14 pontra hivatkozva próbálják bizonyítani a történelmi Magyarország egységének fontosságát -> érveiket nem veszik figyelembe a győztesek
Teleki Pál: vörös térkép -> küldöttség viszi bizonyítékként, hogy merre milyen népek laknak
– területi változások lesznek

  • Magyarország területe 72%-kal csökken; Magyarország lakossága 62%-kal csökken
  • Csehszlovákia: Felvidék, Kárpátalja, Csallóköz -> nem szórvány magyarság, összefüggő tömböket csatolnak el
  • Románia: megkapja Erdélyt (Székelyföldön és Temesváron sok a magyar, de azzal indokolnak a románok, hogy ők előbb voltak itt), Alföld keleti részét (Tiszántúl), Bánát, Bácskát
  • Ausztria: megkapja Burgenlandot (Sopronban népszavazás: magyarnak vallják magukat)
  • Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Jugoszlávia): Bánság nyugati része, Bácska, Dél-Baranya, Muraköz, Horvátország
  • Olaszország: Fiume
  • Lengyelország: néhány település Észak-Magyarországról

– igyekeztek megszüntetni a tömbökben élő magyarságot
– nem lehet általános hadkötelezettség -> a magyar hadsereg létszámát maximalizálják 35000 főre
– nem lehet technikailag új eszközöket használni (modern fegyverzet tilalma)
– nem lehet fegyvert gyártani
– felszedték a síneket Salgótarján-Budapest között

A trianoni béke következményei:
– A Párizs környéki békék feldarabolták az Osztrák-Magyar Monarchiát -> a helyén önellátásra berendezkedett államokat hoztak létre
– az új államok védvámokkal is segíteni kívánták országaik gazdasági egységgé alakítását
– a tőkehiány miatt a vállalatok csak a szűk belső piacra termeltek
– az egész térség a korábbinál lassúbb fejlődési pályára állt -> a felzárkózás helyett a stagnálás vagy a leszakadás időszaka következett
mezőgazdaság:
-> a magyar piac nem tudta felszívni a gabonából keletkező felesleget
(a tőke hiány miatt alig lehetett fejleszteni, ezért a világpiacon nem lehetett a termékeket
olcsóbban adni -> külföldön a magyar gabona nem tudott versenyre kelni az olcsó amerikai
árakkal)
-> nőtt a szántók és a szőlők aránya
-> a legszembetűnőbb az erdők arányának csökkenése
– ipar, bányászat:
-> a legnagyobb változások a bányászat terén jelentkeztek-> a történelmi Magyarország évszázadok
óta fejlett bányakincsei a határok túloldalára kerültek
-> a magyar ipart ágazatonként eltérő mértékben érintették a határváltozások
-> jelentős mértékben csökkent a Kárpátok erdősségeire épülő faipar
-> csökkent a Felvidéken jelentős bázisokkal rendelkező könnyűipar termelés
-> csökkent, de nem olyan  nagy mértékben a nehézipar, a gépgyártás és a kohászat termelése
-> az élelmiszeripar kapacitásainak jelentős része a csonka országban maradt
-> az új országhatárok ipari kapacitásokat szakítottak el nyersanyagforrásaiktól -> az egyik oldalon
túlméretezett iparágak, a másikon hiány lépett fel
-> a térség államai együttműködés helyett párhuzamos kapacitásokat építettek ki, ami nem tette
lehetővé hatékony, a világpiacra termelő cégek fenntartását  és létrehozását
-> mély gazdasági válság alakult ki -> romlottak az életkörülmények
-> át kellett állítani a háborús gazdaságot a békés termelésre
– a trianoni béke a Kárpát-medencében a városhálózat kibontakozó fejlődését megakasztotta és torzította -> szinte az egész ország Budapest, a világváros vonzáskörébe került
az elcsatolt területekről sok magyar költözött a trianoni Magyarország területére
– a menekülők rokonoknál próbáltak menedéket keresni
– akikről családjuk nem tudott gondoskodni a nehéz helyzetben, azok az államtól vártak segítséget
– a városok nem voltak képesek ilyen ütemben felszívni a menekülteket -> sokan évekig pl. marhavagonokban éltek
– a mostoha sorsot vállalók, akiknek döntő része biztos egzisztenciát és jólétet hagyott hátra, nehezen viselték az embertelen körülményeket
– néhány év múlva sikerült társadalmi helyzetüknek megfelelően beilleszkedniük
a közlekedés veszteségei:
-> a dualizmus korában gyors ütemben bővült a magyar vasúthálózat (sugaras felépítésű)
-> az értékes vasútvonalak megszerzése az utódállamok egyik fontos célja volt
-> a gazdasági érvek mellett meghatározó szerepet játszottak a vasútépítésben a hadászati
szempontok
-> pl. Sátoraljaújhely is kettévágott város (a város Magyarországon marad, de a vasút
Csehszlovákiához került)

Tóth Alexandra

Információ az írórol

szerk

Szólj hozzá!