Sulis témák

Középkori városok, középszintű tétel (töri)

Minden, amit tudni kell a középkori városokról.

Előzmények:

– a Római Birodalom bukása után Európa önellátó nagybirtokok halmazává esik szét -> közigazgatási egységekké válnak a nagybirtokok
– gyakori az éhínség
– az önellátó szint miatt nincs belkereskedelem
– új módszerek megjelenése -> gazdasági fellendülés kezdete (talajváltó/legelőváltó módszer, kétnyomásos művelés, háromnyomásos művelés, új mezőgazdasági eszközök -> nehézfordító eke, borona, szügyhám)
– 9-10. század -> gazdasági fellendülés -> termékfelesleg -> kereskedelem, pénzgazdálkodás, árutermelés
– a lakosság mellett eltud tartani egy csak iparral foglalkozó réteget
– az ipar és a kereskedelem ketté válik -> városi kultúra megjelenése
városalapító tényezők:
-> régi kereskedelmi útvonalak mentén
-> régi római városok helyén
-> egyházi vagy királyi központokban
-> folyók találkozása vagy folyami átkelők, kikötők
-> hegység és alföld (eltérő gazdasági tevékenységet folytató tájegységek) találkozása
-> bányavidék (speciális ipari tevékenység)

Várossá válás folyamata:
– a település függetlenedik a földbirtokostól
– szövetkezni kell -> 1. lazább szövetség: gilde -> távolsági kereskedők szövetsége
kommuna (várost jelent, városi önkormányzat): a kereskedőkhöz csatlakoznak az iparosok
-> élén a főbíró vagy polgármester áll
-> a városnak saját bírósága van
-> évi 1 összegben a királynak adózik -> a városra vonatkozik az adó
-> saját plébános választás
-> fallal vehette magát körül (megvédhette magát a földesúrtól)
-> saját közigazgatás
-> rendőri feladatokat láttak el
mezőváros: gyengébben fejlődő területek
-> kiváltságokkal rendelkezik
-> nem tud elszakadni a földesúrtól
-> az ipar és a kereskedelem mellett a mezőgazdaság is meghatározó marad
-> saját bíróság
-> a földesúrnak adózik évi 1 összegben
– lehetséges gazdasági kiváltságok:
-> egyösszegű adó vagy részleges adómentesség
-> vámmentesség/vámkedvezmény/vámoltatás
-> vásártartás
-> árumegállító jog (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették)
– városjog -> nem minden település esetében egyéni -> gyakran átvették más városok törvényeit (a törvények a városban élők teljes körére vonatkoztak)

 

A város társadalma:

  1. élén a főbíró vagy polgármester áll
  2. városi tanács vagy szenátus -> tagjai: patríciusok -> a város társadalmának elit rétege
  3. középréteg: kézművesek -> iparral foglalkoztak, céhekbe tömörültek
    Céh: – szakmánként jön létre
    – tagjai: házzal rendelkező iparos mesterek
    – szakmai érdekvédelmi szervezet
    – műhelyekkel rendelkeznek
    Céhszabályok:
    – mennyiség szabályozás -> véd a konkurencia ellen -> munkaeszközök; dolgozók száma
    – minőségi megkötések -> szakképzés; a mester értsen ahhoz, amit csinál; termék minőség szabályozása
    – külső konkurencia kizárása
    – iparral csak céh tagok foglalkozhattak
    kontár: céhen kívüli iparos
  4. plebejusok -> friss bevándorlók, szökött jobbágyok -> nincs polgárjoguk; „a városi levegő szabaddá tesz” -> ha valaki 1 évet és 1 napot az ilyen kiváltsággal rendelkező városban anélkül eltöltött, hogy bárki szolgájaként azonosították volna, elnyerte a szabadságot

– A királyi/császári hatalom általában támogatta a városok önállósági törekvését, mert
-> jelentős adóbevételt remélt tőlük
-> a nemességgel szemben politikai támaszt is jelentettek

Középkori város:
– fallal van körülvéve
– felfelé terjeszkedik
– szűk utcák
– a tetők összeérnek -> tűzveszélyes
– középpontban: templom, piactér, fontosabb épületek
– nem volt csatorna rendszer
– szemetelés -> járványok
– a város lakosságának megmaradása -> bevándorlók
– nem volt szabályos alaprajz
– a városok ebben az időben nem kulturális, hanem gazdasági, egyházi, közigazgatási, katonai központok voltak, ami jelentős mértékben befolyásolta belső szerkezetüket, a terek és középületek tervezését, funkcióját.

Tóth Alexandra

Információ az írórol

szerk

Szólj hozzá!