Sulis témák

Érettségi tétel: töri, Károly Róbert (közép)

Károly Róbert (1301/1308/1310 – 1342)

Hatalomra jutása:
– Trónharc

  • Árpádház kihalása után trónharc
  • 3 jelölt:
    – Anjou Károly Róbert
    -> jó kapcsolat a pápai állammal -> pápa, főpapság támogatja (a pápa III. András méltó örökösének tartja)
    -> itáliai bankárok támogatják
    – Premsyl Vencel -> cseh herceg
    – Wittelsbach Ottó -> magyar főurak egy része támogatja

– nőágon Árpádházi rokonság
– 1301. alkalmi koronázás -> esztergomi érsek koronázta meg Károly Róbertet -> nem a szent koronával -> nem ismerik el
– Vencelt Magyarországra hívják -> nincs kellő támogatása (az esztergomi helyett a kalocsai érsek koronázta meg) -> a koronát Ottónak adja
– 1305. Ottót megkoronázzák a szent koronával -> Kán László lányát feleségül veszi, hogy stabilizálja a helyzetét -> azonban a kánok hadsereggel vonultak ellene 1307-ben
– Kán László elveszi a koronát és Ottót fogságba ejti
1308-ra már csak Károly Róbert marad
-> a pesti Domonkos kolostorban koronázzák meg
-> már a nemesek is elismerik az uralkodását
-> nehéz helyzet: az országot tartományurak irányítják; nincsenek belföldi kapcsolatai

Királyi hatalom megszilárdítása:

  1. Társadalmi bázisa
    – főpapok
    – köznemesek -> bárókkal szemben reméltek védelmet
    – polgárság -> bárókkal szemben reméltek védelmet
    – új bárók -> Károly Róbert emeli őket köznemesből bárói rangra, birtokadományozással -> az új bárók hűségesek maradtak királyukhoz, ugyanis megélhetésük a királytól függött -> honorbirtok -> tisztséggel járó birtok -> cserébe a bárók katonáskodtak, és különböző hivatalokat viseltek
  2. Tartományúri hatalom felszámolása
    – a szent koronát visszaszerzi Kán Lászlótól (pénz + birtok adományokért)
    a szent koronával is megkoronázzák -> vitathatatlanul ő lesz a magyar király
    – tartományúri hatalom visszaszorítása:
    Magyarországot ekkor a tartományurak, az úgynevezett kiskirályok uralták. Az ország nem volt egységes, a tartományok élén lévő urak külön országként tekintettek saját területükre, s így az ország egysége is elveszett. Károly Róbert elsődleges feladata a hatalmának visszahódítása, és tekintélyének visszaszerzése volt, melyet egyedül a kiskirályok legyőzésével érhetett el. A kiskirályokat erőszakkal, szövetség kötésével állított maga mellé.
    -> fegyveres úton -> 1312. Rozgony: Aba család legyőzése
    -> 1321. Csák Máté (az egyik legnagyobb tartományúr) meghal -> az ország egészére kiterjeszti a hatalmát

Gazdasági reformok:
– Károly Róbert külföldi származású -> a birtokokból származó jövedelem alacsony
– regálé jövedelmeket (királyi felségjogon élvezett jövedelem a feudális Magyarországon) úgy növelik, hogy az embereknek ne tűnjön fel, és a gazdaság kitudja termelni

  1. a nemesfém bányászat királyi monopólium volt
    – csak a király foglalkozhat nemesfém bányászással
    – a földbirtokosoknak nem volt érdekük az új bányák megnyitása
    – a bányabér 1/3-át átengedi a földbirtokosoknak, ezzel érdekelt lesz a földbirtokos is a bánya nyitásban (bányabér: bányászok fizetik a királynak a bánya használatáért)
  2. a pénzverés királyi monopólium volt
    – kamara haszna (jelentős jövedelem) -> a vert pénz és a nyers érc nemesfém tartalma közötti különbség
    – firenzei mintájú aranypénzt veret-> állandó értéke van a pénznek-> megszűnik a pénzrontás
  3. Új állami adókat vezet be
    – kapuadó -> jobbágyportánként 18 dénárt
    -> minden kapu után kellett fizetni, ahol egy szénásszekér befért -> ha több család élt együtt, elosztották
  4. harmincad vám:
    – a külföldről behozott áru 1/30-ad részét a királynak kellett befizetni a határokon

Károly Róbert hadserege:
banderiális hadsereg (bandérium = magán hadsereg)
– bárói, nemesi, vármegyei, királyi magánhadseregből áll
– csak a haza védelmében -> támadó hadjárat esetében a királynak fizetnie kell
Lehetőséget adott a földbirtokosoknak, hogy hadseregüket megtarthassák, azonban maguknak kellett finanszírozniuk, honorbirtokért cserébe. Ha a katonák létszáma meghaladta az 50 főt, a földbirtokosnak lett egy bandériuma (zászlóalja). Azonban, ha a földbirtokos nem tudott kiállítani egy 50 fős sereget, akkor saját magának kellett harcolnia. Ez volt a banderiális hadszervezet.

Károly Róbert külpolitikája:

  1. Délvidéken sikerül megszilárdítania Magyarország hatalmát -> Nándorfehérvár és Galambóc visszafoglalása a szerbektől (viszont nem tudja megszilárdítani a magyar királyi hatalmat Horvátországban, és Dalmáciában)
  2. Visegrádi királytalálkozó
    – 3 király találkozik:
    -> Károly Róbert (magyar részről)
    -> Lokietek Kázmér (lengyel részről)
    -> Luxemburgi János (cseh részről)
    – Károly Róbert kibékíti a cseh és a lengyel uralkodókat
    – megállapodnak, hogy ha Kázmér fiú utód nélkül hal meg, akkor a lengyel trón Róbert fiáé (Lajosé) lesz
    – Bécs városa árumegállító joggal rendelkezett
    -> városi kiváltság
    -> a városon keresztül haladó kereskedőknek szabott ideig szabott áron kellett kereskedniük
    -> lengyel – magyar – cseh kereskedők érdekeit sértette
    -> Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalat hoznak létre -> Prága felé
  3. Károly Róbert fiának (Andrásnak) próbálta megszerezni a nápolyi trónt eljegyzésével

Károly Róbertet halála után (1342), legidősebb fia, Nagy Lajos követte a trónon (1342-82). 1370-től lengyel király is lett.
Tóth Alexandra

Információ az írórol

szerk

Szólj hozzá!