Sulis témák

Érettségi: mi lettünk a kísérleti nyulak

Megkezdődött a hivatalos érettségi időszak. Még csak most volt péntek, amikor ballagtunk, aztán hopp, már bele is csöppentünk az írásbeli érettségik sorába, ami idén rengeteg meglepetést hordoz magában. Idén mi lettünk a kísérleti nyulak. Rengeteg újításon ment keresztül az érettségi, ezért még a tanárok sem igazán tudták, hogy mire készítsenek fel bennünket.

Május nyolcadikán hétfőn a magyar írásbeliken mérhettük meg a tudásunkat. Még ki sem nyitottuk a feladatsort, amikor szembe ötlött az első probléma: a feladatsor fejlécéből kimaradt a hely a nevünknek és az osztályunknak, ami azért volt nevetséges, mivel mindenki jól tudja, hogy az emelt érettségik kódok alapján történnek, ezért négyzeteknek kellett volna ott lenni. Természetesen ez csak külsőség, és semmiben nem befolyásolta a feladatok megoldását. Egy egyszerű vonallal áthúztuk a név és az osztály szavakat, majd beírtuk a kódunkat. De azért egy pillanatra megijedtem, hogy még mi mindent fog magában rejteni a feladatsor, ha már így kezdjük.

Az emelt magyarérettségiben a szövegértési feladat az egyik szóbeli tétel, Ottlik Géza Iskola a határon című művére épült. A regény egyik fejezetének részletét kaptuk szövegnek és néhány ezzel kapcsolatos kérdésre kellett válaszolni. A továbbiakban inkább az általános műveltségre fektettek hangsúlyt. Számomra ez volt a legnehezebb rész. Egy-egy kifejezés kapcsán bibliai személyeket kellett beazonosítani, idézetekhez kellett költőket írni, különböző regénytípusokra kellett szerzővel és címmel példákat hozni, stb.

A verselemzésnél Vörösmarty Mihály Éj és csillag alkotását kellett elemezni, amely során ki kellett térni a szerelem ellentéteken alapuló ábrázolására, valamint a vallási hagyományokra. A feladatmegoldást 400-800 szóban kellett kifejteni. Maga a mennyiség számomra nem okozott problémát, viszont a verselemzés hagyott bennem kételyeket. Igyekeztem minden gondolatomat leírni, hogy biztosan legyen benne értékelhető rész.

A harmadik, és egyben utolsó feladat a reflektálás volt Dante Isteni színjátékával kapcsolatban. A Babits-féle fordításnak, valamint két kortárs újra fordításnak a részletét olvashattuk. A reflektálásunk során állást kellett foglalnunk amellett, hogy a jó-e, hogy a tankönyvekben a korábbi fordításokat olvashatjuk vagy az újakra lenne szükség. Az írásunk során példát is kellett hoznunk az irodalmi tanulmányainkból arra, hogy melyik művet tartanánk szükségesnek újra fordítani. A véleményünket 150-450 szóban kellett kifejteni.

Összességében véve a tavalyi feladatsorhoz képest egészen biztos, hogy egyszerűbb volt az idei, viszont főleg az érettségi első felében könnyen lehetett pontokat elvesztegetni, esetleg szerezni.

Az első napot letudtuk. További sok sikert minden érettségiző társamnak az elkövetkezendő napokra! Holnap pedig hajrá matek!

Tóth Alexandra

Információ az írórol

szerk

Szólj hozzá!