Sulis témák

A magyar érettségi a legnagyobb hunyó

Valamilyen szinte minden érettségi más és más felkészülést igényel. Az elkövetkezendőkben arról írok, hogy az emelt magyar érettségire, hogyan is lehet készülni.

Írásbeli

Az újfajta érettségi szerint az írásbeli három részből áll: szövegértés, szövegalkotás és reflektálás.

Emelt írásbeli szempontjából a magyar a legnagyobb hunyó, ugyanis pl. egy töri érettségire is egyszerűbb tanulni, hiszen ott tulajdonképpen azzal is sikereket érhet el az ember, ha megtanul mindent. De az emelt magyarnál érdekes meglepetésekbe lehet botlani.

A szövegértési feladatok nyakatekert és nem túl egyértelmű kérdésekkel vannak tele. A szövegalkotás során akár azt is elvárhatják, hogy egy néhány soros, bonyolult versről oldalakat tudjunk elemezni. A reflektálási feladat is elég összetett ahhoz, hogy könnyen elúszhassanak a pontok.

Az írásbelire nagyon nehéz készülni, hiszen bármi lehet benne. Tulajdonképpen kisebb információkon kívül (pl. alá- és mellérendelő mondat fajták, mondat elemzés felelevenítése, stb.) képtelenség tanulni a feladatsorra, ugyanis a lehetséges feladatok tárháza végtelen, így bármit kérdezhetnek. A legegyszerűbb gyakorlási módszer, ha korábbi feladatsorokat oldunk meg. De vigyázat! Ezek még olyan feladatokat is tartalmaznak, amelyek most már a közép érettségibe kerültek át. Viszont ezen az oldalon négy komplett feladatsort találunk megoldókulccsal együtt, amelyet az újfajta érettségi szerint állítottak össze.

Szóbeli

Az írásbelivel ellentétben, a szóbelire jóval többet lehet készülni. A tételsor már november-december körül megjelent az interneten. Természetesen azt fontos figyelembe venni, hogy a tétel címek csak támpontok, ugyanis emelt szinten egy-egy ilyen tételből 3-4 altétel fog elkészülni, és az éles szóbelin ezekkel a feladat címekkel találkozhatunk. A tételből létrehozott kis tételeket csak az adott napon, a kihúzás pillanatában ismerjük meg. Ezért a tételsor csak kiindulási pont a tényleges feladat megoldása szempontjából.

Az irodalom tételek között több olyan is van, amely egy könyv, novella, stb. ismeretén alapszik, ezért a legtöbb, amit még írásbeli előtt is megtehetünk, hogy elkezdjük ezeket a műveket olvasni. Arra azért érdemes odafigyelni, hogy egyes könyvek 4-500 oldalasok is lehetnek. A legtöbb az Anna Karenina, ami két kötetes és összesen több mint ezer oldal. A kisebb művek között pedig több olyan is akad, amely erősebb koncentrációt igényel, és nehezebben felfogható, ezért tényleg csak azt tudom tanácsolni, hogy minél hamarabb lásson neki az olvasásnak az, aki még nem tette volna.

Persze a könyv olvasása nélkül is el lehet menni a szóbelire, de egy ilyen tételnél a feleletünk kb. 60%-át a műismeret teszi ki. Ez sokat dobhat az eredményen, még akkor is, ha magáról a tételről nem nagyon tudunk mit mondani.

Összességében csak azt tudom tanácsolni, hogy legyünk mindenre felkészülve és ne rémüljünk meg a nehezebb feladatoktól sem, ugyanis ha nem pánikolunk be, és kihívásnak fogjuk fel a dolgot, akkor sokkal nagyobb az esély arra, hogy logikus gondolkodással jó válaszokat adunk a szóbelin és az írásbelin is.

Tóth Alexandra

Információ az írórol

szerk

Szólj hozzá!