Sulis témák

Arany János balladái (érettségi tétel)

Arany János balladái
  1. Tematikus, szerkezeti és formai változatosság Arany János balladaköltészetében

Bevezetés:
1817. március 2. Nagyszalonta
10. gyerek -> ketten élik meg a felnőttkort (legidősebb nővére és ő) -> beteges, visszahúzódó, de ennek ellenére érdeklődő, könnyen tanuló gyerek
– tanulmányok: Nagyszalonta, Debrecen (kollégium, nem tudják ellátni otthon), Kisújszállás (14 évesen segédtanító lesz itt) -> sosem fejezi be, nincs érettségije
– 1836. színésznek áll -> közben anyja meghal, apja megvakul -> színészetet okolja
– később korrektor, írnok, jegyző
– felesége: Ercsey Julianna -> 2 gyermek -> Juliska, László -> később ő is költő, író
1845. Elveszett alkotmány -> pályázatra írta (megnyerte, de akkor még nem ismerték el), vígeposz, politikai szatíra, elbeszélő költemény
1846. Toldi -> Kisfaludy társaság pályázata -> kikötés -> valós, történelmi személy legyen -> megnyerte a fődíjat és Petőfi barátságát
1847. Toldi estéje
– 1848. megújulás, forradalom mellett áll, de nem harcol -> nemzetőr, vigyáz Petőfi családjára
1849. barát elvesztése
– 1850-ig Geszt -> házitanító a Tisza családnál
1851-59. Nagykőrös: tanár a Református Gimnáziumban -> nem érzi magát hivatottnak -> kiváló tanár -> diákjai rajongtak érte
– 1. lírai korszak Nagykőröshöz köthető -> itt sem boldog, elkomorul
– 1858. a Magyar Tudományos Akadémia tagjának választja
– 1860. Pestre költözik
– folytatja a félbehagyott műveit, folyóiratot indít
– folyóiratai: Szépirodalmi Figyelő, Koszorú
– 1865. Juliska meghal tüdőbajban
– 10 évig nem ír -> elhatalmasodik betegsége (fekély) -> műfordításból, Akadémiai tagságából él
1877. boldog nyár a Margit szigeten -> Gyulai Páltól kapott kapcsos könyv -> Őszikék -> több vers, mint eddig; nem szánja megjelenésre (1877-82)
1879. Toldi szerelme
1882. meghal -> az Akadémia csarnokában ravatalozzák fel

Művészetének alapvető jegyei:
– a romantikus és a romantikus illúziókat elvesztő kor határán állt -> költészetében mindkét kor irodalmi törekvéseit megszólaltatta
– összefoglalója és betetőzője mindannak, amit az ő koráig a magyar irodalom alkotott: hatott rá Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty bölcseleti lírája; a balladát világirodalmi színvonalra emelte; folytatója a Petőfi-féle tárgyias költészetnek
– számára is alap a népköltészet, de a népiesség Aranynál egyben nemzeti költészetet is jelentett
– zárkózott, rejtőzködő, érzékeny, meditatív személyiség
– a magyar nyelv legnagyobb mestere: a népiességtől indulva a szimbolizmus előkészítőjévé vált

A ballada:
– a ballada eredetileg ősi népköltészeti műfaj (népballadák: Kádár Kata; Kőmíves Kelemenné stb.)
– elődök: Vörösmarty: Szép Ilonka
– a műballada a romantika korában lett népszerű, amikor megnőtt az érdeklődés a népköltészet iránt
– a romantikus ballada epikus műfaj, a három műnem sajátos keveréke: „tragédia dalban elbeszélve”
– balladai homály (kihagyásos szerkesztésmód)
– bűn és bűnhődés/bűntudat -> van utalás a múltban történt bűnre -> lélektani folyamat -> megőrülés a vége
– szerkesztési jellemzők: refrén, ismétlés, keretesség, dőlt betűs írásmód
– nyelvi-stiláris bravúrok, szójátékok
– a történelmiekben: lázító kiszólások
– a ballada cselekménye sűrített
– legtöbbször tragikus történetet mond el
– előadásmódja szaggatott
– jellemző a drámaiság, a párbeszédes forma, párhuzamos szerkesztés, az idősíkok váltogatása
– Arany balladáinak forrása: a székely és a skót balladák

Balladák csoportosítása:
– Megírás ideje:

  • Koraiak (1848 előtt) -> Szőke Panni, A varró leányok, A tudós macskája
  • Nagykőrösiek (1851-59)
    -> életképek -> Lacikonyha, A falu bolondja
    -> történelmiek -> László, Mátyás anyja, Szondi két apródja, A walesi bárdok
    -> népiesek -> Ágnes asszony
    -> vígballada -> Pázmán lovag
  • Őszikék (1877-82)
    -> népiesek -> Tengeri hántás, Vörös Rébék
    -> misztikusak -> Tetemre hívás, Híd-avatás
    -> történelmiek -> Éjféli párbaj

– Szerkezetük szerint:

  • Lineáris: egyszerű, egy szálon fut a cselekmény (egyszólamú balladák)-> Ágnes asszony, A walesi bárdok, Tetemre hívás, Híd-avatás
    -> alcsoportja: körkörös: időrendet követ, de vissza-vissza tér
  • Polifónikus: párhuzamos, minimum 2 esemény fut egymás mellett-> László, Szondi két apródja, Tengeri-hántás

– Téma szerint:

  • Történelmi:
    -> célja az 1850-es évek fásultságából felrázni a nemzetet
    -> hitet és reményt adni a magyarság számára
    -> főleg a Nagykőrösi évek alatt születnek
    -> saját korához szól, példaként állítja
    -> pl. A walesi bárdok, V. László, Szondi két apródja
  • (Lélektani) személyes tragédiát bemutató balladák:
    -> belső történések a mű középpontjában
    -> ezekben a fő motívum a bűn és bűnhődés kapcsolata
    -> pl. Ágnes asszony, A hamis tanú
  • Népi hiedelmeket feldolgozó balladák:
    -> kései korszakra jellemző
    -> pl. Tetemre hívás
  • Nagyvárosi balladák:
    -> pl. Híd-avatás
  • Tragikus balladák
  • Vígballadák

Ágnes asszony:

nagykőrösi korszak
lineáris szerkezetű
lélektani ballada, amely egyéni tragédiát mutat be
a témát a népéletből merítette Arany -> a szeretőjét férje megölésére felbujtó asszony tragédiáját ábrázolja

– a helyszínek szerint a mű három szerkezeti egységre bontható:

  • a patak partja (1-4. szakasz)
  • a börtön és a tárgyalóterem (5-19.szakasz)
  • a patakpart (20-26. szakasz)

körkörös szerkesztésmód -> patak -> börtön, bíróság -> patak

– jellemzi a művet a balladai homály -> az első 4 strófában még csak sejthető valamiféle bűn -> különböző szórványos utalások -> véres lepedő; a férj nincs odakint; a hajdú megjelenése

– a tragikus vétség a második szerkezeti egységben derül ki, a tárgyalóteremben -> Ágnes asszony rávette a kedvesét férje megölésére

– a leghosszabb szerkezeti egységben, amelynek színhelye a börtön és a bíróság helyisége, az események a lélekben játszódnak: Ágnes asszony megőrülésének lelki folyamatát írja le Arany

– hiteles lélekrajz ez, amelyben a költő korát megelőzve felfedezi a tudatalatti fogalmát

– Arany hűen érzékelteti az asszony félelmét a megőrüléstől, a rémlátomásait a börtönben, a sürgős feladat rögeszméjének (a véres lepedő kimosása) elhatalmasodását az ítélet kimondása után

– a bűn és bűnhődés motívuma áll a ballada középpontjában -> a bűnhődés egy olyan erőteljes lelkiismeret furdalás, amely a bűnös megőrüléséhez vezet (más balladákban is előfordul: A walesi bárdok, V. László, Tetemrehívás, Tengeri-hántás)
büntetés: holtig vízen és kenyéren -> törvényé; megőrül -> lelkiismereté

– a harmadik szerkezeti egység újból a patakpart: Ágnes megöregszik, de még mindig a lepedőjét mossa -> az idő a végtelenbe tágul -> a vezeklés örökké tart
– a balladában Arany erkölcsisége összeolvad a szerencsétlen asszony iránti mély részvéttel, szánalommal
– a bírák is szánják Ágnest, és hazaengedik, hiszen az őrületnél nem kell nagyobb büntetés -> mindez már az isteni igazságszolgáltatás eredménye
– a ballada drámaiságát fokozza a versszakok végén folytonosan visszatérő refrén („Oh! irgalom atyja, ne hagyj el”)

 

Szondi két apródja:
nagykőrösi korszak

– témáját tekintve történelmi ballada -> példát akar mutatni a népnek -> nem siránkozni kell, hanem az emlékeket meg kell őrizni és dicsőíteni kell
– szerkezete szerint többszólamú

– Szondi Györgynek a hősies helytállása a török elleni harcban, illetve az apródok (költők) hazához való rendületlen hűsége

– Szondi és katonái életüket adták a hazáért (Drégely várát védték) -> hősies önfeláldozásuk és vitézségük példaértékű

– a ballada első két strófája három színhelyet mutat be -> ezek közül kettő fent, a magasban helyezkedik el, egy pedig lent, a völgyben

– a bérc tetején a lerombolt vár a hősi harc színhelye -> a hazaszeretet és önfeláldozás jelképe -> a szemközti hegy tetején Szondi György sírja domborul, és ott térdelnek az apródok

– az egyik helyszín a véres csata komor tragikumát árasztja, a másik a megdicsőült hős túlvilági békéjét

– a harmadik helyszín lent, a völgyben a győztes törökök ünneplését, örömmámorát jelképezi

– a ballada további része egy drámai „párbeszéd” -> Ali követe (Márton az oroszi pap) és Szondi két apródja közt
– a győztes fővezér azt akarja, hogy az apródok az ő diadalát énekeljék meg úgy, ahogy Edward király is szerette volna A walesi bárdok című Arany-balladában

– a két apród azonban nem figyel a török követ szavára, meg se hallják, amit mond, így nem is alakulhat ki köztük párbeszéd, hanem csak két, egymás mellett párhuzamosan futó monológ

– az apródok a lantjukat pengetve históriás éneket mondanak Szondi vitézségéről, bátor küzdelméről és önfeláldozó magatartásáról -> elbeszélésükből megtudjuk, hogy a török fővezér kegyelmet ajánlott Szondinak a vár feladásáért cserébe, de ő ezt határozottan visszautasította, és inkább a küzdelmet, a hősi halált választotta -> Ali temettette el

– két dalnok éneke kezdetben tárgyilagos -> majd egyre szenvedélyesebbé válik -> végül a pátosz, az ünnepélyesség hangján zárul

– megnő a szövegben a stilisztikai eszközök száma, sok az ismétlés, a felkiáltás („Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedül!”), régies szavak, igealakok, azonos alakú szavak használata -> pl. álgyú, dalnok, vítt, álla, „Mint hulla a hulla!”

– Szondi két dalnoka a múltról beszél, a török küldött pedig a jelenről

– kezdetben hízelgő szavakkal ajánl fel mindent az apródoknak, csak álljanak át a megszálló és elnyomó hatalom oldalára -> legyenek hazaárulók, és dicsőítsék a török fővezért

– csábítása azonban hasztalan -> így a későbbi beszédében már a fenyegetés is megjelenik burkolt formában -> „Idekinn hideg éj sziszeg aztán!”

– majd kifogy az érvekből -> sőt egy pillanatra az apródok lelkesedése őt is magával ragadja, és maga is elkezdi dicsérni a hős Szondit ->  „Rusztem maga volt ő!”

– végül nyíltan és durván börtönnel és kínzásokkal fenyegeti a két költőt -> akik azonban erre sem válaszolnak, meg sem ijednek -> sőt van bátorságuk ahhoz is, hogy megátkozzák Szondi gyilkosát

– a két egymástól teljesen különböző erkölcsi világ és a két értékrend ellentéte kizárja, hogy bármiféle kapcsolat vagy párbeszéd kialakuljon a hazájukhoz és Szondihoz hűséges apródok és az elnyomó hatalom képviselője között

 

  1. László
    – nagykőrösi korszak
    – polifónikus szerkezet
    téma: történelmi

– a legbonyolultabb szerkezetű

– V. László megölette az egyik Hunyadi fiút -> bűn
– bűnhődés -> lelkiismeretével küzd

– helyszínek: Budai vár, a vár belseje, börtön
– a börtönből szöknek a rabok -> Kanizsa, Rozgonyi
– a király és a szolga Csehországba indulnak -> menekülnek -> Mátyást is viszik magukkal

– a szolga megmérgezi a királyt -> meghal -> Mátyás ül a király sírja mellett

 

Tengeri-hántás:
– kései ballada -> Őszikék
lélektani -> népi hiedelemvilágot feldolgozó ballada
polifónikus szerkezetű
– a témát a népéletből merítette Arany
– vershelyzet: kukoricafosztás közben történet mesélés
– a falu szokástörvényeit megsértő szerelmesek büntetése halál, illetve a megőrülés -> amely öngyilkossághoz vezet

– Tuba Ferkó elhagyja a gyermeket váró szeretőjét, Dalos Esztit -> aki bánatában öngyilkos lesz
– Tuba Ferkó a lány halála miatt érzett lelkiismeret-furdalásba beleőrül -> holdkóros lesz -> és lezuhan a templom tornyáról.

– szerkezetét tekintve ez a ballada is többszólamú -> múlt: Tuba Ferkó és Dalos Eszti történet; jelen: az 1-2.vsz. + a versszakok utolsó előtti sora, a gondolatjeles sorok
– az első és utolsó strófa kerettörténetének elbeszélésébe egy másik elbeszélés kapcsolódik -> amelyet a kukoricafosztás egyik résztvevője mesél el a fiatalok okulására
– a strófák utolsó előtti, gondolatjellel ellátott sora megszakítja a történetmondás folyamatát -> egy-egy kiszólás, figyelmeztetés hordozójává lesz -> a mesélő vagy valaki más az ott lévők közül rászól a fiatalokra, vagy felfigyel valami külső jelenségre, amely szimbolikus kapcsolatba hozható a történettel

 

Vörös Rébék
– kései ballada -> Őszikék
– népi hiedelem
– téma: falusi történet -> a valóság babonás elemekkel, irreális látomásokkal keveredik

– Vörös Rébék (a Rebeka név változata) képes az átváltozásra, ezért a történetben hol varjúként, hol vén boszorkányként, kerítőasszonyként jelenik meg

– házasságtörésre csábította „a Sinkóék cifra lányát, a Terát” -> amelynek következtében a férj, Pörge Dani először Rebi nénit öli meg, majd a felesége szeretőjét, a kasznárt -> végül a törvény őt is megbünteti, felakasztják

– a ballada összetettségét a címszereplő alakváltozásai, a sokat sejtető elhallgatások adják, és mindezt a bonyolultságot a refrén még fokozza is: „Hess, madár!” -> ez a felszólítás a Gonosz elűzésére hivatott

– az utolsó strófa jelen ideje azonban azt sugallja, hogy a Gonoszt nem lehet elpusztítani, hatalma örökké tart, és a védekezés ellene eléggé reménytelen

– szabálytalannak tűnő sorok -> de mégis szabályos

– különleges forma

 

Híd- avatás:
– Őszikék
– misztikus

– lineáris szerkezetű

– szinte az egyetlen nagyvárosi balladája

– haláltánc

– Margit híd építésére írta

– mindenki elmondja, hogy hogyan élt, miért ugrik le

 

Befejezés:
A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre, ezek a művek a legjobban szerkesztett költeményei. Történelmi balladáival a nemzet ügyét akarta szolgálni: nemzeti öntudatot, jövőbe vetett hitet, reményt adni, a nemzet egységét erősíteni. Arany balladáinak nagy értéke, hogy egyedi jellemeket bemutató műveiben különösen nagy gondot fordít a lélektani indokoltságra, a lelki folyamatok ábrázolására.

Tóth Alexandra

Információ az írórol

szerk

Szólj hozzá!