Sulis témák

Érettségi tételek!! Petőfi Sándor (emelt magyar)

Petőfi Sándor lírája és verses epikája 1844-ig

Bevezetés:
1823. január 1. Kiskőrös
poeta doctus -> tudós költő -> többen hatással voltak lírájára a magyar és a világirodalom nagyjai közül (Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály vagy Heinrich Heine)
– anyja: Hrúz Mária,
– apja: Petrovics István (kocsmáros, mészáros, sikeres vállalkozó)
– Kiskunfélegyházán nevelkedik (2 éves korától)
– Iskolái: 1835-38: Aszód -> jó tanuló, az évzárón ő mondja a búcsúbeszédet: Búcsúzás (fönnmaradt)
1838-    : Selmecbánya -> újabb magyar költészettel megismerkedik, az édesapja anyagilag tönkremegy
– 1839: katonának áll, 1841-ben elbocsátották
1842: Athenaeum című folyóirat -> 1. vers: A borozó
– színészettel is próbálkozik (vándortársulatok)
– 1843-44: nap mint nap vendége a Pilvax kávéháznak
– 1844. telén Pestre megy -> gyalog vág neki, hogy kiadót találjon -> Vörösmarty javaslatára a Nemzeti kör vállalja a kiadást
– szerkesztő lesz Vahot Imre Pesti Divatlapjánál (1845-ig)
1844: 1. verseskötet: Versek 1842-1844
– 1847: házasság Szendrey Júliával
– 1848/49-es forradalom és szabadságharc -> aktív szerep
1849: nyoma veszett a segesvári csatában
Költészeti pályaszakaszok: 3 szakaszra bonthatjuk (irányzat, stílus szerint)

  • 1842-44. a népiesség jegyében
  • 1845-46. romantikus individualizmus
  • 1847-49. romantikus szabadságeszmény

A költészet forradalma:
– XIX. sz-i magyar irodalomban a klasszicizmust a romantika váltotta fel, amely a szabadságot, az eredetiséget és az egyéniség kultuszát helyezte a középpontba
– A romantika egyik jellegzetessége, hogy a kor művészei saját nemzeti kultúrájukhoz, népi hagyományaikhoz nyúltak vissza. A magyar irodalomban a népiesség magas művészi szintre emelése Petőfihez köthető
-Addig ismeretlen témákat honosított meg költészetünkben:

  • családi líra
  • a szerelmi költeményekben a hitvesi, házastársi szerelem ábrázolása
  • tájköltészetében pedig a Puszta, a magyar Alföldméltó rajza

– Kezdeti költeményeiben, első kötetében követi a népiesség stílusát (népies motívumok, nyelvezet, téma, ütemhangsúlyos verselés, egyszerű szerkezet) -> sok kritika éri az új hangvétel miatt
népdal szerű: párosrímek/keresztrímek, természeti képpel indít -> népdalküszöb -> Petőfi költeményeiben szerves része a versnek, magas rendű művészi alkotás
– Addig nem létező műfajokat is meghonosított költészetünkben
– Költészete nyomán új hangok kerülnek a versekbe:

  • nyelve felszabadul a Kazinczy-féle „fentebb stíl” használatától.
  • elhagyja a mitológiai elemeket, a finomkodó körülírásokat.
  • közérthetően, egyszerűen szól mindenkihez, a nép nyelvét beemeli az irodalomba

Korai költészet, „zsengék”:
Már fiatal korában világossá vált, h Petőfinek van érzéke a költészethez. A zsengék közé tartoznak azok a versek, írások, levelek, melyek az 1. pályaszakasza (1842-44) előtt keletkeztek. Ezen műveire a korabeli közlíra hat, pl. Kölcsey Ferenc által képviselt érzelmes-németes vonal (A hűtlenhez 1838). Gyakran csak sejteti költeményeinek témáját vagy ezzel ellentétben, valamilyen eseményre, alkalomra készülnek a művek. Korai versei eleinte közhelyes témájúak, azonban a katonáskodás (1839-41) változást hoz a költő életébe és kezdi megtalálni saját hangját (Bucsú; Honvágy 1840). Az 1841-42-es időszakra pedig már a halálvágy megjelenése is jellemző lesz költeményeire, ezt szimbolizálja költészetében a csermely, patak és folyó (A Dráván).

Líra 1844-ig (népies költészet):
ezzel vált sikeressé
– nem igazán a népnek ír, de a népről -> városi polgárság körében sikeres
1842: Athenaeum című folyóirat -> 1. vers: A borozó

  • bordal -> gátlás nélkül ír -> a kritikusoknak nem tetszik
  • a többi népdala sikeres -> finomított a kifejezés módján
  • több bordal is született -> a költő nem szerette a bort, de felvállalta a szerepet
  • Ivás közben, Igyunk!

– dal: a legközvetlenebb formában fejez ki érzelmeket, hangulatot -> Együtemű, tiszta zenei hangzás jellemzi -> pl. Fa leszek, ha
– népies helyzetdal: a költő beleképzeli magát egy jellegzetes népi figura helyébe, s az ő nevében szól E/1-ben -> pl. Befordultam a konyhára
életkép, zsánerkép: a népi élet egy jellegzetes pillanatát, jelenetét ragadja ki, rövid -> pl. Megy a juhász a szamáron(humor, lírai elem, mély mondanivalót hordoz)
családi líra:  a költő a családi körben töltött meghitt pillanatokba és a rokonok közti viszonyokba enged betekintést -> pl. István öcsémhez…, Egy estém otthon (életkép is) -> később a hitvesi lírában folytatódik
tájköltészet: Petőfi már korai alkotói korszakában újítást hozott az irodalomba érzelemtelített tájlírájával, melynek központjában a hétköznapi vidék – életének színtere – áll. A táj igazi értékét azonban elsősorban nem az esztétikai ábrázolásmód, hanem a költő tájhoz fűződő érzelmei adják. Ez az újfajta tájeszmény 1844 előtt Az alföld című művében jelenik meg legérzékletesebben. -> nem volt az alföldön, vissza emlékezik -> fontos a sorrendiség
ars poetica: költői hitvallás -> pl. A természet vadvirága

  • ars poetica
  • az 1. pályaszakasz összegzése
  • támadás az őt ért kritikákra
  • a „természet vadvirága” -> önmeghatározás: mer lázadni, különc lenni
    -> azt akarja elhitetni a világgal, hogy a nép gyermeke
  • a vadság, merészség, szókimondás végig megy a versen
  • az utolsó versszakban támad
  • egyik tábor: őt elfogadók -> ép ízlésűek -> a nép
    másik tábor: finnyás kóficok, akik nem értik a verseit vagy nem fogadják el az egyediségét
  • álláspont: képes lesz felvenni a harcot a rosszakarókkal

Verses epika 1844-ig:
– Petőfi népies költeményei körében a legjelentősebb alkotások közé sorolható az 1844 előtt alkotott verses epikák
A helység kalapácsa

  • a mű keletkezése: aug.-ban megírja, szeptemberben befejezi, októberben kiadja
  • műfaji előzmények: Csokonai: Dorottya, Vörösmarty eposzainak parodizálása
  • műfaja -> paródia, stílus paródia, komikus eposz: formailag minden szabályt betart (eposzi kellékek), kisszerű témát választ hozzá -> ez lesz a komikum forrása
  • kigúnyolja a kritikusokat és bizonyít
  • komédiát csinál, kigúnyol, de mégis eposz
  • elárulja magát: nem egy ösztönös zseni
  • a Szigeti veszedelemmel szemben (ami szintén eposz), A helység kalapácsában nincs nagy csattanó, kocsmai verekedésről szól, lefokoz
  • kigúnyolja az eddigi eposzokat
  • a nyelvezete külön humor forrás
  • a paródia különleges darabja
  • paródia eszközei:
    karikírozás:
    jellemző vonások felnagyítása/tömörítése
    ellentétezés: a karikírozás meghökkentő megváltoztatása -> az eposzi hős egy hétköznapi ember, a magasztos téma egy szerelmi háromszög
    a karikírozás és az ellentétezés kölcsönösen hatnak egymásra
  • eposz paródia:
    segélykérés: tehetség kérése a múzsától <-> hős kérése a tehetséghez
    tárgymegjelölés: egy eszményi hős tettei <-> kocsmai verekedés
    állandó jelzők: költői jelző <-> beszélő nevek
    seregszemle: hatalmas hősük <-> kocsmai fiatalság bemutatása
    eposzi hasonlatok tárgyát hosszan kifejti
    isteni beavatkozás: istenek közbeszólása <-> a béke barátja Bagarja, a falusi bíró és az amazon természetű Márta
    verselés: tökéletesség <-> szándékos rontás
    téma: Odüsszeusz <-> Fejenagy
  • összesen 4 énekből áll
  • szereplők
    Fejenagy: a helyi kovács, azaz a „helység kalapácsa”
    Erzsók asszony: a „szemérmetes” kocsmatulajdonos
    a helybeli „lágyszívű kántor” (ismeretlen a neve)
    Márta: a kántor „amazontermészetű” felesége
    Bagarja úr: csizma készítő, a „béke barátja”
    Harangláb: a „fondor lelkű” egyházfi
    vitéz Csepű Palkó: istállófiú
    bíró, kisbíró, parasztok
  • Rövid történet:
    ének: A templombanfölébred egy ember, aki azt veszi észre, hogy be van zárva az ajtó és ő bennragadt. Úgy dönt, hogy felmegy a toronyba és a harang kötelén ereszkedik le.
  1. ének: Az elbeszélés helyszíne a kocsmába helyeződik át, ahol megismerjük a többi főbb szereplőt. Nagy mulatozás kezdődik. A kántoronlátszik, hogy érez valamit a csapos, Szemérmetes Erzsók asszony iránt, de fél odamenni hozzá. Harangláb elkezdi bátorítani és rábírja, hogy vallja be az érzelmeit a nőnek.
  2. ének: Megtudjuk, hogy a fogoly időközben kijutott a templomból és elindult a kocsmába szerelméhez, Erzsók asszonyhoz. A kocsmába belépve Bagarja köszönti, így kiderül, hogy a fogoly valójában Fejenagy, a helyi kovács volt. Fejenagy vissza se köszön, annyira eltölti a düh, amikor meglátja, hogy a kántor Erzsóknak udvarol. A kovács elkezdi ütlegelni a kántort, de az megálljra inti. Elmondja, hogy Harangláb javasolta neki, hogy zárják be Fejenagyot a templomba, mert tudta, hogy csak így udvarolhat Erzsók asszonynak. Harangláb beismeri tettét, előbb csak szópárbajt, majd verekedést kezd Fejenaggyal. Csepü Palkó is besegít Fejenagy oldalán (ugyanis kiderül, hogy kovácsmesterséget tanult nála, bár csak két hétig, mert rájött, hogy ez a munka nem neki való). Végül a kocsmában lévő többi férfi is egymásnak esik, mire a nők és Bagarja kivonulnak a csapszékből.
  3. ének: Bagarja elrohan felébreszteni a bírót, mert csak ő tud rendet rakni a kocsmában. A kisbíró is velük tart, először a kántor feleségéhez, Mártához mennek. Elmondják neki, hogy mi történt, és így már négyen mennek a kocsmába. A bíró hazaparancsolja az embereket, Márta pedig dühösen hazacipeli férjét. Harangláb dorgálásban részesül, Fejenagyot viszont a harc okozójaként kalodábacsukatják.

János vitéz

  • a mű keletkezése: 6 nap és 6 éjszaka alatt írta Vahot Imrénél szállásadójánál és munkaadójánál -> 1845. március 6. Pesti Divatlap gondozásában jelenik meg
  • Eredeti címe Kukoricza Jancsi volt, s csak addig tartott, amíg Jancsi a francia udvarból hazaérkezik.  A barátok ösztönzésére folytatta tovább a művet, s az olvasók tanácsára változtatta meg a mű címét a ma is ismert címre. (Vahot Imre magának tulajdonította a cím változtatást)
  • Vörösmarty is elismeri
  • 100ft-ot kap érte -> haza utalja a szüleinek
  • lehetséges forrásai: vándorszínész társulatok -> alacsony sorból felemelkedő gyerek -> egy János nevű fiú mesébe illő kalandokkal, Juliska a szerelme (egyik előadás)
  • konkrét források:
    Árgyélus királyfi -> Tündérország ebből a történetből; kalandok
    Kriza János: népmese gyűjtemény -> ebből veszi azt, amikor János vitézt a zsiványok maguk közé fogadják
    Fehérlófia -> János is griffmadár hátán utazik
    Apokrif iratok (ami nem került be a kanonizálás során a Bibliába) -> kutyafejűek
    Odüsszeia -> kalandok sora; Jancsi leleményessége = Odüsszeia leleményessége
  • műfaja: elbeszélő költemény (epikus mű -> verses epika)
  • eposzi sajátosság: (nem eposz, de vannak benne olyan elemek)
    -> van benne kiemelt hős
    -> van benne deus ex machina -> Iluska életre kel a rózsából
    -> vannak benne csodás elemek
    -> de! nincs emberfeletti tulajdonság
  • verselése: aabb (párosrím) -> népdalokra hasonlít
  • szerkezete: visszanyúló szerkesztés

szimmetrikus szerkesztésű
-> 27 fejezet
-> központi a 14. fejezet
-> hasonló elemek, helyszínek a 14.-et megelőző és követő fejezetekben
-> 14. előtt: reális; 14. után: mese

  • -2. fejezet:
    -> a főhős élettere
    -> alaphelyzet, kiinduló pont
  • -4. fejezet:
    -> bonyodalom
    -> elűzetés
    -> a gazda elzavarja -> Iluskához megy elbúcsúzni -> a banya is elzavarja
  • fejezettől:
    -> kibontakozás
    -> vándorút, megpróbáltatások
    -> kalandok
    -> 24. fejezetig
  • fejezet:
    -> tetőpont
    -> eljut Tündérország kapujáig -> lények őrzik a kaput -> legyőzi őket
  • -27. fejezet:
    -> megoldás
    -> elnyeri az örök boldogságot
  • az elbeszélés tempója nem egyenletes
    -> a 14. fejezettől gyorsul
    -> 14. fejezet: francia király udvara -> elmeséli az élete történetét
  • Szereplők:
    -> Jancsi, Iluska -> faluhoz kötődnek, pozitív szereplők
    -> gazda, mostoha -> Jancsi és Iluska negatív párja a faluban
    -> huszárok, francia király, fazekas (Óriások Birodalma reális kapuja), halász (az Óperenciás tenger partján óva inti Jancsit, hogy átkeljen) -> reális, pozitív szereplők
    -> zsiványok, törökök -> reális szereplők negatív párja
    -> óriások (kősziklát esznek, bambák), tündérek -> mese világ, pozitív
    -> óriások (amíg be nem hódolnak), boszorkányok -> mese világ, negatív
  • Rövid történet:

Kukorica Jancsi egy kis juhászbojtár, szerelme Iluska. Mindketten szegény árvák. Jancsit a kukoricaföldön találtak, és így kapta ő meg e nevet, jó mostohaanyja volt, de a nevelőapja, gazdája annál szigorúbb. Iluskát pedig egy gonosz banya vette magához, hogy dolgoztassa. A  két szereplő Jancsi és Iluska szerették egymást. Egy nap találkoztak kint a szabadban. Iluska a patakban mosott , Jancsi meg a nyájat őrizte. Beszélgetésük során, a nagy szerelemben, ki- ki elfelejtkezett dolgáról. Iluska a mosásról, Jancsi meg a nyáj őrzéséről. Jancsinak oda veszett a nyája, Iluskának meg haragra gerjedt a mostohája. Jancsinak éjszaka el kellett hagynia faluját az elveszett állatok miatt. Itt kezdődnek meg Jancsi kalandjai. Jancsi barangol az erdőben és rá talál egy házra, amiben 12 rabló tanyázik. Jancsit meg akarják ölni, de végül megbarátkoznak vele és befogadják társaságukba. Éjszaka Jancsi rájuk gyújtja a házat. Majd tovább áll. Az úton találkozik a huszárokkal. És beáll ő is katonának a seregbe, mennek Franciaországba legyőzni a törököt. Átjutnak Tatárországon, az emberevőkön a szerecsen király segítségével. Elérnek Lengyelországba, onnan pedig Indiába. Sok megpróbáltatásban van része: küzdenie kell a hideg ellen (és lovát a hátára veszi, hogy ne fázzon), a meleg ellen (így éjszaka keltek útnak, mert vizük nem volt így a felhőket csavartak ki hogy inni tudjanak). Majd megérkeztek Franciaországba. Itt Jancsi kiszabadította a királyleányt, akit elrabolt a basa. A francia király felajánlja a fele királyságát és a lánya kezét, de Jancsi elutasítja. Jancsi elmeséli a királynak élete történetét és Iluska szerelmét. A király végül elnevezi Kukoricza Jancsit, János vitéznek és ad neki egy tarisznya aranyat. Jancsi hajóra ül, hogy haza menjen Iluskájához,  de jön egy nagy vihar. Ő egy felhőbe megkapaszkodik, majd egy griffmadár hazarepíti. Otthon szomorú hír fogadja: szeretett Iluskája meghalt. Kimegy, a sírjához, letép, egy szál rózsát majd továbbáll. Találkozik egy fazekassal, kinek elakadt a szekere az óriások földjének határán. Majd János elmegy, megöli az óriások csőszét, és a királyt is. Az óriások jobbágyai lesznek, adnak neki egy sípot, amin bármikor segítséget kérhet tőlük. Az utazása során elkerül a Sötétség országába, itt a banyák találkozója volt, majd az óriás barátaival elpusztítja  őket. Majd továbbáll, eljut az Óperenciás tenger partjára. Az óriás a hátán viszi őt 3 hétig, hogy eljusson a túlsó partjára, de egy szigetig jutottak el, ez volt Tündérország. Itt megharcol a három kapu őrzőivel: 3 medvével, 3 oroszlánnal, valamint egy sárkánykígyóval. És belép Tündérországba. Itt minden mesés és csodálatos csak ő szomorú. Bedobja a rózsáját a tóba és aztán utána akarja vetni magát, de abban a pillanatban a rózsából, mely Iluska hamvaiból nőtt, Iluska feltámadt. Így egymásra talált a két szerelmes. Tündérországban őket választják meg uralkodóknak.

Befejezés:
Petőfi korai illetve első költészeti korszakának versei habár hasonlóak, mégis a későbbi költészetével ellentétesnek értelmezhető. Életműve ugyanis sokszínű és korszakonként változó. Dalköltőként indul és mégis olyan magasságokig jut költészetével, mint a Felhők ciklus, a Cipruslombok vagy éppen az Apostol című műve. Költészetében megjelenő személyiségek, viselkedési formák alapján tehát nem csak a költeményeket nehéz egy helyre besorolni, hanem magát a költőt is.

Tóth Alexandra

Információ az írórol

szerk

Szólj hozzá!