Életmód Filózás

Mi az a FOMO?

Mi a közös a tömegközlekedésen utazó, sorban álló, ügyintézésnél várokozó, vagy órán unatkozó emberekben? Már szinte fel se tűnik, annyira természetes: az, hogy mindenki mobilozik. Valószínűleg Te is a mobilodon olvasod ezt most, mert épp utazol, vagy valami unalmasat magyaráz a tanár órán, és ki kell tölteni az időt valamivel, nem? Annak, hogy az a valami – szinte minden mást kiszorítva, mert alig látok mondjuk könyvet olvasó embereket a metrón – a mobil lett, nagyon érdekes oka van.

Ha épp nem a sajátomba vagyok belefeledkezve, és vetek egy pillantást a körülöttem állók képernyőjére, a következőket látom: Facebook Chat, Viber, vagy bármilyen más csetelő alkalmazás, Tinder, Instagram, Snapchat, híroldalak vagy Facebook hírfolyam böngészése, és elég gyakran valamilyen játék.

Szorongásból lógunk a mobibunkon

Egyrészt a multimédiás tartalmakkal jobban leköti a figyelmünket, mint egy sima írott szöveg vagy passzívan figyelni egy előadásra, másrészt társas szükségleteket szolgál ki, de egy harmadik oka is van: a szorongás. A megszokásból, hogy mindig ott van velünk az okostelefon, hamar függőség válik, és már észre se vesszük: nem azért csekkoljuk, mi a helyzet a közösségi oldalakon, vagy, hogy írt-e valaki, mert tényleg érdekel, hanem mert szorongunk. Attól félünk, hogy kimaradunk valamiből, ha nem vagyunk online, még ha az a valami egy távoli ismerősünk legújabb kutyás képe vagy ebédje is. A jelenségnek már neve is van: FOMO (Fear of Missing Out), azaz a félelem attól, hogy kimaradunk valamiből.

Ismerős?

Ismerős?

Mitől alakul ki a FOMO?

A közösségi média lencséjén keresztül figyelve minden eddiginél jobban érezhetjük úgy, hogy mások jobban teljesítenek, mint mi: menőbb helyekre járnak nyaralni, többet buliznak, népszerűbbek, mert több lájkot kapnak, előrébb tartanak az életben, csomó érdekes dolgot csinálnak, mert persze mindenki folyamatosan búvárkodik, egzotikus kajákat kóstol, és alternatív romkocsmákban múlatja az időt, a legújabb dizájner kollekciókat viselve. A tinédzserek számára fontos mércét jelent, mások mit csinálnak: ilyenkor próbáljuk meghatározni önmagunk, és sokkal erősebben hat ránk mások befolyása, mint akár később, felnőttként. Ha ilyenkor valaki ehhez a vágyott képhez méri magát, és ennek akar megfelelni, az hatalmas szorongást generálhat, hiszen senkinek nem olyan menő az élete, mint a közösségi oldalakon. Az csak egy kis szelet, mégis ezt látjuk, és úgy érezzük, ezzel kell lépést tartanunk, legalábbis online.

A szorongást tovább erősíti, ha azt gondoljuk, hogy ha kimaradunk, egy idő után ki is hagynak, lecserélnek, elfelejtenek minket. Nagyon fontosak számunkra a baráti kapcsolatok, hogy szeretve, elfogadva legyünk a közösségünkben, ezért érezzük annyira rosszul magunkat attól, ha kiközösítenek vagy nincsenek barátaink. Így igyekszünk online is bebiztosítani magunkat: folyamatosan kapcsolatban lenni, minden eseményt figyelemmel követni, posztolni, kommentelni, és várni az elismerést, a lájkokat.

ladygagatelephone_large

Mi a baj azzal, ha mindig online vagyok?

Ameddig jól érzed magad a bőrödben, semmi. De ha ez így van, akkor gond nélkül le is tudod tenni a telefont, és magabiztosan állítani, hogy a barátaid akkor is ugyanúgy szeretni fognak, ha nem lájkolod végig a posztjaikat és válaszolsz rögtön az üzenetekre. Nem érzel szorongást, ha nem tudsz online lenni és nem csak úgy tudsz elaludni, ha előtte végignézed a hírfolyamot. Kibírsz egy hét nyaralást úgy, hogy nem keresed kétségbeesetten a Wi-Fi-t minden civilizált környezetben. Nem félsz, hogy valaki megharagszik rád, ha nem válaszolsz neki rögtön. Annak, aki a saját értékrendje szerint él, és magának akar megfelelni, ez nem probléma. Ide eljutni viszont egy csomó önismereti munka és önmagunkkal való megküzdés eredménye, ezért a legtöbben inkább nyomkodják tovább a telefont.

Miért tedd le a telefont?

Elszakadni néha az online világtól azért is jó, mert rájövünk, hogy nem történik tragédia, ha nem válaszolunk rögtön egy üzenetre. A világ megy tovább, ha nem posztoltuk ki az ebédünket, és akik igazán a barátaink, akkor is el fognak hívni egy buliba, ha nem csetelünk velük folyamatosan. Sokan azt a hibát követik el, hogy online akarják felépíteni magukat, hogy a valóságban is érdekesnek tűnjenek, de ez a lufi hamar kipukkad: aki helyette a valóságban van elfoglalva azzal, amit szeret csinálni, az viszont online is érdekes embernek fog tűnni, pláne akkor, ha nem oszt meg az életéről minden apró részletet – sose felejtsük el, melyik az igazi valóság! A lényeg, hogy ne azért csinálj valamit, hogy sok lájkot kapj, hanem mert élvezed – ha hallgatsz a megérzéseidre és arra, hogy mit szeretnél, egy idő után ez lesz a fontosabb, és nem lesz szükséged a lájkokra hogy tudd, menő vagy. Mert az igazán menő az, aki jóban van önmagával és nem a külső megerősítéstől lesz magabiztos, hanem azoktól a küzdelmektől, amiket megvív, hogy felvállalja az egyéniségét.

Helstáb Laura

Nyitókép forrása: youtube

Információ az írórol

szerk

Szólj hozzá!